"Sajnálom, hogy csak ennyit tudtam tenni."

Mai napon az alábbi kérelemmel fordultam az Európai Unió B írósága Főtanácsnokához

C-472/10. számú ügyhöz

------------------------------- VERICA TRSTENJAK
FŐTANÁCSNOK
részére
L u x e m b u r g

Tisztelt Főtanácsnok Professzor Asszony!

2011. december 6-án ismertetett, Pest Megyei Bíróság (Magyarország) által az Európai Unió Bírósághoz benyújtott, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kontra Invitel Távközlési Zrt C-472/10. számú előzetes döntéshozatali kérelem ügyhöz előterjesztett indítványában többek között az alábbiakat közölte:

10. Ezen irányelv melléklete tartalmazza azoknak a feltételeknek a felsorolását, amelyek a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően tisztességtelennek tekinthetők:

1. „Azok a feltételek, amelyek tárgya vagy hatása az, hogy: j) feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül;
l) előírják, hogy az áruk vagy szolgáltatások árának meghatározása a szállítás időpontjában történik, vagy engedélyezik az áru eladójának vagy a szolgáltatás nyújtójának, hogy egyoldalúan megemelje az árakat, mindkét esetben anélkül, hogy ennek megfelelő jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására abban az esetben, ha a megemelt ár lényegesen magasabb annál, mint amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak;

35. A 93/13 irányelv által biztosítani szándékozott védelem megvalósítása érdekében a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő felektől független harmadik személytől származó pozitív beavatkozás egyenlítheti ki
(6). A Bíróság ezen elvek fényében állapította meg, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződéses feltétel tisztességtelen jellegét
(7). A bíróság azon lehetősége, hogy hivatalból vizsgálja a feltételek tisztességtelen voltát, a Bíróság szerint éppúgy „megfelelő eszköz az irányelv 6. cikkében foglalt eredmény elérésére, vagyis annak megakadályozására, hogy az egyéni fogyasztót a tisztességtelen feltételek kössék, mint annak elősegítésére, hogy az irányelv 7. cikkében szereplő cél elérhetővé váljon, mivel az említett vizsgálat esetleges visszatartó erejének köszönhetően megszűnhet a tisztességtelen feltételek alkalmazása a fogyasztók és az eladók vagy szolgáltatók között létrejött szerződésekben”
--------------------------------------- 39. A hatékony ellenőrzés legfontosabb és kötelező eszközeként az irányelv az arra feljogosított szervezet által indítható keresetet írja elő, amely egyes tagállamok jogrendszerében már a 93/13 irányelv hatálybalépése előtt ismert volt.(12) Az irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy „a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek […] bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt” annak érdekében, hogy azok megítélhessék a[z adott feltétel] tisztességtelen jellegét, és adott esetben „megfelelő és hatékony eszközökkel éljenek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását”.

------------------------------------ 82. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság immár állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a szerződési feltétel megfelel‑e mindazon kritériumoknak, amelyek szerint valamely feltételt tisztességtelennek lehet minősíteni a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében.(49) Ez a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem szempontjából azt jelenti – amire az eljárásban érintett összes fél egyetértő leg hivatkozott írásbeli észrevételeiben –, hogy nem a Bíróságnak, hanem a nemzeti bíróságnak kell megítélnie a jogvita tárgyát képező feltétel tisztességtelen jellegét.

------------------------------- Úgy gondoltam, hogy ennyit indokolt volt közölnöm Önnel alapos indítványát és a jóra való törekvését látva.
T. Professzor Asszonynak talán van módja változtatni, hazám helyzetén javítani.!
Ehhez azt k é r e m ,hogy
indítványát az Európai Unió Bíróságának tárgyalásáig egészítse ki, úgy,
hogy hazámban ez a minősíthetetlen jogi állapot javuljon.
Gondolok itt arra, hogy mivel a nemzeti bíróságnak hivatalból kell vizsgálódnia, fogalmilag kizárt a törvényes kellékekkel rendelkező keresetlevélnél a hiánypótlási felhívás, vagy elutasítás, vagy arra, hogy ilyen fajta ügyekben indokolt minden bíróság számára a soronkívűli eljárás elrendelése.
Tudom, hogy ilyen fajta javaslatoknak is illeszkedni kell az európai jogrendbe, ezért hazám is, én is sokkal jobban járunk, ha Önre bízzuk a cél elérése eszközeinek megválasztását.

Mivel Magyarországon élek, eddigi tapasztalataim alapján tőlem pedig elvárható lett volna az, hogy legfeljebb álmodozzak egy olyan világról, amit tanulmánya alapján Ön szeretne megvalósítani. Ebben az országban, ahol évtizedek óta tapasztalható közerkölcsöt az jellemzi, hogy a jelenleg hatalmat gyakorló frakcióvezető szerint minden ember annyit ér, amije van, illetve volt miniszterelnököt társai még évekig pozícióban tartották azt követően is, hogy kérkedett előttük hazudozásai elhangzásának napszakaival, reálisabban kellett volna gondolkodnom.

Már csak azzal is bizonyított tanulmánya megállapításainak semmibevétele nálunk, mert miután a T. Professzor Asszony indítványával érintett bírósági ügyben a magyar kormány is tett észrevételt szeptemberben, az indítványnak december 6-i közzététele után 9 nappal az ide mellékelt – december 15-i – jegyzőkönyv szerint hazám Gazdasági Minisztere, valamint Államtitkára a bankokat képviselő Bankszövetség vezetővel történt találkozása alkalmával még csak fel sem vetette azt, hogy talán jó lenne foglalkozni a Professzor Asszony által felvetett banki szerződési problémákkal is.

Mint a falra hányt borsó, annyit jelentett a kormánytisztviselőknek az Ön szavai, vagy helyesebben fogalmazva és Önt meg nem sértve a „kutya ugat, a karaván halad” jó magyar közmondás szerint tették, és teszik most is a dolgukat. A lényeg az volt a december 15-i jegyzőkönyv szerint, hogy még néhány milliárd forintot hadd költsenek el az adófizetők pénzét felhasználva a tisztességtelen banki magatartás következményei miatt, aztán gondolom arra számítanak, hogy talán cserébe majd csak megsegíti hazámat az elszórt milliárdok miatti összeomlástól a Világbank.

Előre is, és az engemet már megkeresett károsultak nevében is köszönöm segítségét.
Siófokon 2012. január 25. napján.
Tisztelettel: Dr Lehmann György