Tisztelt «………..»!

A világgazdasági válság következtében kialakult társadalmi feszülség miatt a 2010-es parlamenti választásoknak meghatározó jelentősége van Magyarország jövőjére nézve. Ezért a választók közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogának érvényesülése a Nemzet fennmaradásának szó szerint értelmezhető feltétele.

A választóknak nem a pártok médiában és fórumokon előadott – általában egy vagy több másik párt ellen gyűlöletet keltő - monológjaira van szüksége, hanem arra, hogy a pártok programjait egymással közvetlenül ütköztetve ismerjék meg, és ez alapján döntsék el, hogy melyik pártnak és kinek adnak bizalmat a választásokon.

A választáson induló pártok tájékoztatási lehetőségei nem egyenlőek, a jelenleg érvényben lévő párttámogatási rendszer következtében.

Ezen okok miatt fordultam az alábbi levéllel a közszolgálati rádióhoz és televíziókhoz nyilvános, egyenes adásban közvetített vitasorozat rendezését javasolva és kérve.

Kérem, tisztelt «Megszólítás», hogy kérésemet - a választók alkotmányos jogának érvényesítése érdekében - pártja nevében támogatni szíveskedjék.

Kelt Szegeden, 2009. november 12-én.
Tisztelettel:
dr. Halász József,

a PAJZS Szövetség választási párt elnöke
30/6163894, drhalaszjozsef45@gmail.com
6701 Szeged, Pf. 2443

____________________________________ dr. Such György Úr, a Magyar Rádió Zrt. elnöke
dr. Czeglédi László Úr, a Magyar Televízió
Közalapítvány elnöke
Cselényi László, a Duna Televízió Zrt. elnöke

Tisztelt Uraim!

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önökhöz, hogy az Önök által vezetett intézmények közszolgálati feladataként rendezzenek nyilvános vitasorozatot a 2010-es választáson induló pártok részvételével.

A pártok támogatási rendszere nem ad lehetőséget arra, hogy tájékoztatási esélyegyenlőség érvényesüljön a választáson induló pártok között.

A világgazdasági válság hatására kialakult társadalmi feszültség nélkülözhetetlenné teszi, hogy a választók a 2010-es választás előkészítési időszakában döntési helyzetbe kerüljenek, vagyis megismerjék az egyes pártok programját, méghozzá egymással összevetve (és nem az egyes pártkasszák méretétől függő irányítottsággal), hogy ez alapján felelősséggel döntsenek arról, hogy kit bíznak meg képviseletükre.

A tájékoztatási esélyegyenlőség alapja:
1. Alkotmányos joga van tudni minden választónak azt a közérdekű adatot, hogy a pártok hogyan működnek közre a népakarat kialakulásában, vagyis kiknek az érdekeit képviselik. (3. § (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában., 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. - 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

2. Az 1990. november 21-én, Európa államainak állam- és kormányfői által aláírt, „Párizsi Charta az új Európáért” c. szerződés kinyilatkoztatta, hogy: „Mindenkinek joga van jogai ismeretére és azok szerinti cselekvésre, a szabad és tisztességes választásokon való részvételre.”

A választással kapcsolatos közérdekű adatok megismerése a szabad és tisztességes választás előfeltétele, mert ez által kerül a választó döntési helyzetbe, vagyis ezen keresztül ismeri meg, hogy a választáson induló párt és az általa képviseletre jelölt személyek milyen érdekeket képviselnek. A képviselt érdeket nemzetközi kapcsolataink párt által képviselt értékelése és a párt választási programja határozza meg.

Tisztelettel javaslom, hogy ennek megfelelően két vitasorozatot rendezzenek közösen, egyenes adásban, fő műsoridőben:
1. „Őszintén az EU-tagságunkról”
A vitasorozat javasolt tematikája:
- Az EU csatlakozás államháztartási (nemcsak költségvetési) egyenlege.
- Milyen hatással van az EU csatlakozás a Magyar Köztársaság költségvetésére.
- Az EU hatása a jogrendszerre.
- Az EU családpolitikája (szociális politika).
- Az EU egészségügy politikája.
- Az EU oktatási politikája.
- Az EU ifjúságpolitikája.
- Az EU nyugdíjpolitikája.
- Az EU csatlakozás hatása a kultúrára, tudományra.
- Nemzetiségi politika az EU-ban.
- Valláspolitika az EU-ban.
- Az EU általános gazdaságpolitikája.
- Az EU hatása a környezetvédelemre.
- Az EU hatása a mezőgazdaságra.
- Az EU hatása az iparra (benne az energiaszektor
kérdései). - Az EU hatása a szolgáltatásokra (benne az idegenforgalom).
- Az EU hatása a kereskedelemre (bel- és külkereskedelem).
- Az EU hatása a közlekedésre és szállításra.
- Az EU (és a NATO) védelmi politikája.

Indoklás:
Az EU-csatlakozásról szóló népszavazás, az EU Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés országgyűlési megerősítése előkészítetlen volt.
Az események idején országgyűlési képviselettel rendelkező pártok saját pártpolitikai érdekeiknek alárendelve alakították a népakaratot, ezzel megsértették az Alkotmány 61. § (1) bekezdését.
A reálpolitikai helyzet mára átalakította az erőviszonyokat. A globalizációt támogató erő pusztán eszközökben nő az ellenzők fölé, de a választók vonatkozásában egyre érezhetőbb kisebbségbe került. (Ld. közvélemény-kutatási eredmények.)

Ebben a helyzetben – véleményem szerint – a közszolgálati médiának kötelessége az olvasókat, hallgatókat és nézőket tájékoztatni azokról a politikai és gazdasági tényekről, amelyek életüket, jövőjüket befolyásolják.

A javasolt vitasorozat ezt a célt szolgálja, a mellett, hogy némileg kiegyenlíti azt az adósságot, amit a hivatalos érvek kizárólagos tájékoztatásával eddig felhalmoztak mindazok, akiknek erre lehetőségük volt.